|
Salgó
vára - Salgótarján - Salgóbánya
A Medves-fennsíkon,
Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m
magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát.
A név jelentése fénylő, ragyogó.
Salgó
története a Kacsics-nemzetség történetével
fonódott össze. A Kacsics-nemzetség Tarjáni,
vagy más néven Illés ága építette,
tőle származtak Salgó első urai. Tarjáni
Miklós 1308-ban behódolt Csák Máténak,
ám 1318-19 körül sietve Károly Róbert
oldalára állt, hogy fiai megőrizhessék várukat
és birtokukat. A vár első okleveles említése
/Castrum Salgow/ 1341-ből való, amikor Somoskő
határjárásakor a testvérek: Illés
és Miklós közös váraként
szerepelt. A salgói uradalomhoz Suruthvafő /Zagyvafő/ falu
és Somoskő falu egy része tartozott, valamint az
1327-ben történt csere révén megszerzett
Rapp falu.
A középnemes, Salgói (Kacsics)
család 14. század végétől már nem
élt a várban, valószínűleg a
kényelmesebb falusi udvarházukba költöztek.
A török megszállás
alatt Salgó, náhie /bírósági
kerület/ székhelye volt. 1554-ben a mai Salgótarján
területén 7 falut találunk: Salgótarján,
Baglyasalja, Pálfalva, Andrásfalva, Róna
Somosújfalu, Ponyi. A Salgó várához
tartozó Tarján község Ali basa nagyvezér,
Hüsszein csauszának /futár/ hűbérbirtoka
volt.
Balassa János, (Balassi Bálint apja) 1573.
szeptember 20-án kapta adománylevéllel a salgói
birtokot.
A várban ugyanekkor török
ült, így hivatalosan a Balassa-család nem vehette
át a birtokot.
1593. december 5-6-án Somoskő
várának visszavétele után, Pálffy
Miklós és Tieffenbach Kristóf csapatai Salgó
várát is visszafoglalták. A magyar tüzérség
Kis-Salgó felől lőtte rommá az erődítést,
ami leégett. Balassa Bálint 1594. május 29-én
Esztergom ostromakor halálosan megsebesült, öccse
Ferenc, egy hónap múlva szintén a törökök
elleni csatában esett el. Bálint fia, János
örökölte a birtokot, azonban 1601-ben elhunyt. Ez után
az unokaöcs Balassa Zsigmond kezébe került a vár
és az uradalom.
Salgó katonai szerepe végleg
befejeződött, felépítésére nem
tettek kísérletet.
II. Rákóczi Ferenc
a lerombolt Salgó és a hozzá tartozó
birtokot hívének, Vay Ádám udvari
főmarsallnak adományozta. 1705. III. 25-ből ismerjük
Salgótarján és Karancsalja lakosainak panaszát
Vay Ádám ellen, aki, mint írták,
"kegyetlenül sanyargat minket".
Petőfi Sándor 1845. június
11-én látogatta meg a romokat s az élmény
ihlette a Salgó c. romantikus költeményének
megírására. A látogatás emlékét
1923-ban emléktáblával örökítették
meg.
További információt
kérni, a fenti telefonszámon lehetséges.
|
